Régóta ismeretes, hogy Amerika őslakói (vagy legalábbis az oslakók
túlnyomó többsége) Ázsiából vándorolt be az eljegesedések idején
szárazra kerülo Behring-földszoroson át. A University of Michigan
antropológusai azonban nem elégedtek meg ezzel az elnagyolt ismerettel,
pontosabban akarták meghatározni az oslakók eredetét. Ezért húsz év
alatt régi és új koponyák ezrein végeztek koponyánként kétezer mérést,
köztük legújabban a hozzáférhetové csak nemrég vált mongol koponyákon.
A hatalmas összegyujtött adattömeg elemzése arra a következtetésre
vezetett, hogy Amerika oslakói eredetük szerint három csoportba
sorolhatók. Ez a következtetésük összhangban áll a régészeti és
antropológiai eredményekkel.
A legrégibb bevándorlási hullámhoz Peru, Mexikó és az Egyesült Államok
déli része oslakói tartoznak. Ok semelyik ázsiai néppel sem mutatnak
hasonlóságot, valószínuleg azért nem, mert túl régen elszakadtak ázsiai
oseiktol, túl régen indult meg a saját önálló fejlodésük. Az
antropológusok azonban reménykednek, hogy Moszkva, Szentpétervár és
Novoszibirszk múzeumaiban találnak majd olyan osi koponyákat, amelyek
rávilágítanak ennek a csoportnak az eredetére. Ezekhez a mérésekhez már
meg is kapták az engedélyt.
A második csoporthoz tartoznak sok más mellett a feketeláb indiánok, az
irokézek, és Minnesota, Michigan, Ontario és Massachusetts sok más
indián népe. Ok a jomonoktól, Japán történelem elotti lakóitól
származnak. Ugyancsak a jomonoktól származnak az inuitok (eszkimók) is,
de vélhetoleg egy jóval késobbi bevándorlási hullámból. Ehhez a
csoporthoz tartoznak a keleti tengermellék népei is, le egészen
Floridáig.
A harmadik csoportot az Alaszkában és Északnyugat-Kanadában, a Yukon
folyó vízgyujto területén élo, és Athabascan nyelven beszélo indiánok
alkotják. Ok minden más csoportnál jobban hasonlítanak a mai kínaiakra.
Amerika oslakói tehát semmiképpen sem tekinthetok egyetlen nép változatainak, ez már biztos.
© Indiánok . Minden jog fenntartva.
