Az indián sámánizmus egyike a legosibb utaknak. Napközpontú, a Nap mint
a természetben a legfobb energiaforma nyilvánult meg benne.
Az indiánok világképében fontos szerepe volt a négy égtájnak. Ehhez
járult még a zenit és a nadír, így lett a hat is szent szám. A világot
a legtöbb indián törzs elképzelése szerint világfa, vagy cölöp tartja.
Az észak-amerikai indiánok hittek a kettos, illetve a többes lélek
létezésében. A vadállatok csontját, a halak szálkáit gondosan
megorizték, mert ebbol az állatok képesek új életre kelni.
Hírhedt indián szokás volt a skalpolás, ami abból a nézetbol fakadt,
hogy az ember fejében mágikus erok összpontosulnak, s aki a fejet
megszerzi, az e mágikus erok birtokába kerül.
Sámánok: az információkat a törzs jövojérol közvetlenül a szellemektol kapták, akik látható formában jelentek meg.
A fókusz maga a sámán, aki érzékeit peyotl-lal, vagy egyéb
narkotikumokkal erosítette fel. A peyotl-ban nagyon eros Nap-hatás
érvényesül, eros hallucinogén anyag, ezért a sámánok fizikailag nagyon
hamar "kiégtek" tole.
A sámán feladata tehát a szellemek láthatóvá tétele és a gyógyítás. A
betegséget valamely tabu megsértése, az osök bune, vagy rontás
okozhatta. A sámán vagy varázsszerei és szellemei segítségével
igyekezett legyozni a betegséget, vagy a beteg eltévedt lelkét vezette
vissza védoszellemei segítségével a beteghez. Ezen kívül jóslással is
foglalkoztak a sámánok, és ügyeltek a rítusok, szertartások pontos
betartására.
Minden indiánnak kötelezo volt ismernie és használnia a "mágiát". Nap
mint nap kommunikáltak a szellemekkel, de látni csak a sámán látta
oket, és azok, akik közben vele voltak.
Volt külön férfi és asszonyi "mágia".
A sámánoknál gyakori volt a rituális noi ruha öltése.
A fobb mágikus eszközök:
Tolldísz: A Nap szimbóluma. Minél több tollból állt, annál magasabb
rangú volt a viseloje, annál magasabb volt a tudása, annál több
energiát tudott megmozgatni.
Orvosságos zacskó: Amikor egy gyermek megszületett, az elso dolog, ami
tole származott (pl. haj, stb.), belekerült egy bortasakba. Késobb még
tehetett bele pl. érdekes kavicsot, tollat, nyúllábat, stb. Törzsektol
függo életkorban a gyereknek ki kell mennie a vadonba, ahol három napig
nem ehet, nem ihat. Közben víziót lát, melyben felveszi a tudatos
kapcsolatot totemjével.
Pipa: szent, a folyóból vett agyag volt az alapja, amit a sámán
rituálisan égetett ki. A pipát tollakkal díszítették, szárát fából
faragták. Szívtak benne:
- peyotl-t, ez a sámánok kiváltsága volt, valamint volt egy peyotl követo szekta
- hársfakérget, bódító, kábító hatású, ezt tették a békepipába
- összetört nádszárat
- és általában mindent, ami megtetszett.
Felnott név: Az indiánok csak akkor kaphatták meg felnott nevüket, ha
elkövették életük elso hostettét. Azután legtöbbször arról nevezték el.
Egyes esetekben akár már a próba elott is megkaphatták, ha valami olyat
tettek, de attól még nem váltak a törzs teljes köru tagjává.
Totem: Mindenképpen valamilyen állat. Mindenkinek más-más állat lehet a
totemje, törzstol függetlenül. A totemállat transzba vezeti oket, mutat
egy olyan tárgyat, amelyet meg kell szerezniük és bele kell tenniük az
orvosságos zacskóba. Ha nem volt víziója, vagy ha nem találta meg azt a
tárgyat, az illetot nem tekintették a törzs teljes köru tagjának. A
tárgyat a sámánnak tartoztak bemutatni, o ellenorizte a szellemek
segítségével, hogy a próba valóban teljesült-e.
A totemállat megtalálásának útja: Eloször sötét van, majd megjelenik
benne egy világító pont. Közelebbrol érve látszik, hogy ez egy tuz
fénye. A tuz mellé érve az ember leül és a tuzre koncentrál, mellé
dobol és énekel, hívja a totemállatot, melyet elotte már legalább
egyszer láttak (álomban, doboláskor, stb.) A totemállat a tuzbol lép
ki. A totemállatok általában nagyon "hiúk": az embernek valahogyan
jeleznie kell, hogy mi a saját totemje (állat füllel, foggal,
hímzéssel, prémmel, stb.) Késobb az emberhez általában társulni
kezdenek olyan vonások, mint amilyenek a totemállata jellemzo
tulajdonságai.
A sámánisztikus varázslás: mindig tuz mellol indul ki. Három fókusza van:
- tuz
- dob
- éneklés (összeköti az elozo kettot)
A tuz a gondolat, a dobolás az érzelmek, az ének az egészet átfogó
fizikai sík. A táncot a transz "indukálta" ("mágikus melléktermék").
Mozdulatait a szellemek adták A táncnak megvolt a saját ritmusa és
koreográfiája, de a szellemek kötötték össze az egyes elemeket. Minél
többen táncoltak, annál erosebb volt a varázslat. A sámán transza
általában olyan eros volt, hogy magával ragadta az egész törzset.
Ilyenkor gyakran történtek csodálatos gyógyulások.
Táncok: Az év változásaival, a gazdasági élettel és az emberi élet nagy
fordulóival, foként a felnotté avatással álltak kapcsolatban. A
földmuvelo indiánok kultuszának központjában a kukoricatáncok álltak. A
vadásztörzsek táncai gyakran a vadállat elovarázslását célozták. Ezek a
drámai táncok lehettek törzsiek, vagy pedig korcsoportok, titkos
szövetségek, sámánok rendezték oket. Az évkezdo rituális táncok néha a
világ teremtését és megújulását jelenítették meg. Gyakran külön
szertartási épületeket is emeltek, melyekben ezeket a táncokat
eloadták.
Naptánc: az indiánok tisztelték a fájdalmat, ezért hívták azt. A
felnotté váláskor az ifjakat egy egyenes rúdhoz erosítették
borszíjakkal. A szíj másik végén hegyes rudacska vagy saskarom volt,
amit a mellizmukba döftek. Négy napig kellett táncolniuk, eközben csak
vizet kaphattak. Közben látomásaik, vízióik voltak. A 4. napon kitépték
magukat, így estek át a felnotté válás próbáján.
Szellemtánc: megpróbálták a kereszténységet ötvözni az indián
vallással. Pl. bibliai szöveg szerint táncoltak, Jézust láttak peyotl
transzban, stb.
Nagy Szellemtánc: amikor az indiánok látták, hogy nem tudnak együtt
élni a fehér emberekkel, akkor eltáncolták a Nagy Szellemtáncot.
Rengeteg törzs csatlakozott hozzá. Célja: úgy érezték, hogy a szellemek
elhagyták oket, ezért a segítségüket akarták visszakapni, hogy békében
tudjanak együtt élni a fehérekkel. Az elso Nagy Szellemtánc 1870-ben
volt. A szellemtáncosok egyik fo vezetoje egy fehérek közt nevelkedett
indián, Wowoka (Jack Wilson) volt. A szellemtánc mozgalom véres
felkelésbe torkollott.
Az indián sámánizmus hagyományaiból nagyon sok minden veszett el. A
megorzoi úgy tervezik, hogy 15 éven belül, egy megadott idopontban
minden indián elkezdi járni a Nagy Szellemtáncot. Akkor visszatérnek a
bölények a földre, az indiánok is visszatérnek hazájukba, és onnantól
kezdve nem lesz többé fehér ember Amerikában.
© Indiánok . Minden jog fenntartva.